Néhány hete találkoztam egy idős hölggyel. Régóta ismerem, de most először jött el hozzám beszélgetni. Tulajdonképpen körülbelül két éve úgy döntött, hogy nem akar többet ebben a világban élni és meg is teremtette ehhez az összes betegséget, ami szükséges. Egy dologra azonban nem számított – amikor kórházba került, találkozott egy angyali orvossal, aki visszaadta az életét. Beszélgetésünk közben jött rá és mondta ki, hogy ez felelősség és ezzel élni szeretne. Tőlem kérdezte, hogy mit tegyen. Én erre a kérdésre nem válaszolhattam, de a választ mindenképp segítettem kitalálni! :o)
Elmeséltem neki egy másik idős hölgy történetét, akivel Veres Mónika egyik egynapos tréningjén találkoztam. Beszélgetés közben kiderült, hogy 84 éves, valaha gyerekorvos volt. Akkor többek között asztrozófiát tanult. A délutáni szeánszot a következő mondattal kezdte - „Az a tervem, hogy …” Ez mindannyiunkat erősen elgondolkodtatta, engem is. Ha ennek a hölgynek 84 évesen tervei vannak, akkor nekem is bátornak kell lennem 48 évesen, hogy legyenek!
Ezt az én idős hölgyem is mélyen fontolóra vette, hiszen 70 év már a háta mögött van, de a 80 még bőven előtte. Ahogy beszélgettünk tovább, hogy mi is tenné őt nap mint nap boldoggá, eszébe jutott, hogy az unokáinak nem mesélte el a Család történetét. Megegyeztünk hát, hogy hazafelé megveszi a legszebb Paper Blank füzetet, ahhoz természetesen színes ceruzákat és egy kényelmes tollat és nekilát a Történetnek.
Nos, Önöknek mi a tervük, ami nap nap után boldoggá teszi Önöket?
