Az én kiskocsim

Az én kiskocsim


Ott fejeztem be a legutóbbi alkalommal a történetet, hogy csak hazaértünk a kis kocsival. Szomorúan vettem tudomásul még másnap reggel is, hogy nem indul. Kissé tanácstalanul üldögéltem a kertben … egyik telefon a másik után … egyik vélemény a másik után …

A kis kocsit tulajdonképpen a garancia lejárta után mindig ugyanahhoz a szerelőhöz vittem, akiben megbíztam. 24 éve ismerem. Ebben a félévben azonban, majd minden hónapban történt valami - kisebb nagyobb hibák, de aztán úgy tűnt minden rendben. Most már inkább úgy fogalmaznék, hogy inkább ezt szerettem volna hinni! Még indulás előtt is konzultáltam vele, hiszen 700 km oda, aztán 700 vissza, hosszú út. Ráadásul valami hibát ismét kiírt az autó, de ő megnyugtatott, hogy ez csak szoftverhiba, én pedig bízva a véleményében a legnagyobb nyugalommal elindultam a nagy útra …

Tulajdonképpen az volt a szerencse, hogy a hazaérkezést követő másnap ez a bizonyos szerelő nem dolgozott és kizártnak tartotta, hogy hétfőnél előbb az autóval foglalkozni tudna. Már néhány hete motoszkált bennem valami, amit az előbb említett kerti telefonbeszélgetések csak megerősítettek. Végül ennek köszönhetően néhány telefonhívást követően eljutottam az öreg szakihoz ...

Hadd osszam meg itt most az egyik Mesterem (Dr. Molnár Gábor parapszichológus) számtalan tanmeséje közül az egyiket:

„A doktor úgy döntött, itt az ideje, hogy megmondja az igazságot a betegének:

- Úgy érzem, meg kell mondanom neked, hogy nagyon beteg vagy és valószínűleg már csak két napod van hátra. Gondolom, rendezni szeretnéd a dolgaidat. Akarsz valakivel beszélni?

- Igen – jött a megtört hangú válasz

- Kivel? – kérdezte a doktor.

- Egy másik orvossal.”

Mint utóbb kiderült, a kis kocsi nagyon rossz állapotban volt és majd 2 hétre volt szükség ahhoz, hogy ismét működőképes legyen. Nem mondtam le róla, végre újra működik és én továbbra is imádom.

Mit is szeretnék ezzel mondani? A tekintélybe vetett bizalom fontos, de soha sem szabad elfelejteni, hogy senki sem tévedhetetlen! Ha azt érezzük, hogy valami motoszkál belül és nem hagy bennünket nyugodni, akkor ott biztosan rejtőzik valami, aminek érdemes még utána járni … adott esetben érdemes egy másik orvossal - vagy mint most egy szerelővel – konzultálni és aztán életben maradni és/vagy újra működőképessé válni! :o)))